Történeti áttekintés
Szügy környékén a kőkortól kezdődően minden korszak kultúrájának leletmaradványait megtalálták a régészek. A földsáncokkal megerősített őskori Leány-hegy alatt népvándorlás- és honfoglaláskori temetőket tártak fel. A falu középkori lakossága a Kürt-Gyarmat törzshöz tartozott. A muhi csatavesztés (1241) után a Nógrád hegyein keresztül menekülő IV. Bélát a községben elsőként birtokos Hont-Pázmán nembeli Szügyi család egyik tagja, Miklós kísérte útján.
Később a Szügyiek hűtlensége miatt 1411-ben Zsigmond király a falut az Orbonás családnak adta, majd csere útján felesége, Borbála királyné lett a birtokosa. A török uralom idején a falu a határövezetben feküdt, s a vonuló hadak többször elpusztították.
A pusztítások egy érdekes bizonyítéka, hogy a feljegyzések szerint a falu 1620-ban teljesen elpusztult. A menekülő szügyiek az evangélikus templom kis harangját elásták, remélve, hogy a törököktől háborítatlan marad. Reményeik valóra váltak - olyannyira, hogy amikor 44 év múlva, a falu 1664-es újratelepülésekor visszajöttek a Felvidékről, ők maguk sem találták a harangot. Végül 1920 nyarán egy nagy esőzés Schindler Dénes háza mögötti utcában, az 1774-ben épült új evangélikus templomtól nem messze, a víz kimosta a földből. A gyülekezet ősi harangja felkerülhetett a templom tornyába, hogy hívogassa a híveket mind a mai napig.
Szügy tehát a vidék egyik legrégebbi evangélikus települése: 1577-től élnek itt Luther követői. A XVII. század végére már túlnyomó többségében szlovák lakosok népesítették be a települést, amely akkor két részből állt: Alsó- és Felső-Szügyből. Utóbbi nemes községként szerepelt az összeírásokban. 1626-ban Bethlen Gábor serege dúlta fel a falut. Az 1657-es lutheránus püspöki látogatás jól szervezett egyházközséget és felekezeti iskolát talált itt. Nógrád vármegye a 1763-tól 1790-ig itt tartotta közgyűléseit és törvényszékeit, a volt vármegyeházában (a Kubinyi-kastélyban), tehát a falu volt Nógrád székhelye.
A kb. 1573 lelket számláló községben rendszeresen tartanak nemzetiségi és egyéb jellegű kulturális és sportrendezvényeket. A XVII. század végén betelepült szlovák lakosság evangélikus vallású volt. Szügy pedig a XVIII. század végéig a környék evangélikus lakosságának egyházi, iskolai kulturális központjává vált. Napjainkban a katolikus felekezet is fontos szerepet vállal a helyi szellemi életben. A község szociális alapellátási intézmények teljes körével rendelkezik.
Forrás - Hausel Sándor: Szügy története, 2001.
A kiadvány a magyar keresztény államiság megalapításának 1000. évfordulója alkalmából készült. A kötet kiadását a Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatala támogatta.
Kiadja: Szügy Község Önkormányzata
Felelős kiadó: Markó Antal polgármester
Készült: HÍR-ÁSZ Kft. nyomdaüzemében 1000 példányban, Balassagyarmaton
Felelős vezető: Hajdú József